... akkor bizony valami frappáns magyarázatra van szükség. Ez történt ugyanis ma reggel, mikor is Dióval cirka 40 perces késéssel estünk be Kópházi órájára (aki teszem hozzá, már amúgy is "kedvel" minket). A dolog ott kezdődött, hogy drága lakótársammal 8:13 ébredve kellett konstatálnunk, hogy mi már bizony 8tól órán kéne, hogy legyünk. Miközben még félig csukott szemmel a Deáktéren szedtük a lábunkat, azon tanakodtunk, hogy vajon milyen szöveggel tálaljuk a késésünket. Legyünk őszinték és valljuk be, hogy elaludtunk? na neeem. Ha beismered, hogy hibáztál azzal újabb hibát követsz el. Inkább valami poénos szöveget kéne elsütni. Szóval a vége ez lett:

- Hát szép jóreggelt örülök, hogy az urak megtisztelnek minket!

- Jó reggelt tanárnő bocsánat a késésért, az úgy volt....

- hogy mi tegnap még alaszkában voltunk egy fókamentő expedicióval, de nem tudtunk időben visszaérkezni mert....

- mert a gépünk légörvénybe keveredett és a pilóta nem kockáztatta meg a leszállási manővert, igy hát...

- vonattal kellett jönnünk, az meg késett, mert az indiánok felszedték a sineket!

A csoport teli torokbol röhög, a tanárnő lesúlytó tekintettel végigmér minket... na üljenek a helyükre. Persze a késést azért felirta... sőt közölte, hogy kiemelt figyelemmel fogja kisérni a pályafutásunkat. na bumm.... ezt mégiscsak megszivtuk

 

Szerző: aliasdoki  2008.10.15. 00:07 Szólj hozzá!

Címkék: életművészet

A bejegyzés trackback címe:

https://aliasdoki.blog.hu/api/trackback/id/tr31714546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása