Hihetetlen, hogy milyen logikátlan ez az egész kolesz. Beköltöztünk Dió kollegámmal a szobánkba vasárnap. Szinte ledöbbentünk, hogy mennyire balfaszul vannak elrendezve a bútorok. Most azt képzelje el a kedves olvasó, hogy a szekrényeinket a közös helységbe rakták összecsavarozva. Hát hadd ne kelljen már a közös helységben tárolni a cuccaimat bazzeg!!! Meg most minden reggel amikor felkelek futkozzak át egy másik szobába ruháért? Kösz nem. Szóval a költözés pakolással indult. Amiért egyébként Tomi jön nekünk fejenként egy sörrel (nem szakestélyen, nem bALEKhéten, nem Valétáláskor) mert megúszta a böhöm nehéz szekrények transzportálását. Jobb dolga van ugyanis éppen Miamiban nyaral és csekkolja helyettünk is a nagymellű szőke baywatchutánzat lányokat a parton. Meg iszik. Mert ugye az hozzá tartozik. :)

Jameg. Erről jut eszembe! Költözés! pfff... nincs egy hónapos a gitárom és vehettem rá új húrokat. Tokom ugye nincs mert hát miért is lenne olyan tok amibe belefér az én kicsikém (kicsit "érdekes" alakja van ugyebár, a Balu szerint ez egy sárkányölő gitár... el lehet képzelni) és hát tok nélkül veszélyes szállitani egy hangszert. Ez be is bizonyosodott amikor valami gyökér elrohant mellettem a folyosón és a táskáján a csat beakadt a húrok közé és vitte is az egyiket. Nem voltam boldog.

Amúgy a szoba teljesen jó, az ágyak tök kényelmesek. A hűtő sajnos kicsi de erre majd azért kitalálok valami megoldást. Mikrót vittem úgyhogy nem kell a konyhába kirohangálni minden miatt. A fürdő nagyon korrekt, tök tiszta és csodák csodájára nem penészedik. Komolyan öt év alatt ez a legjobb hely már most ahol lakni fogok. Hibák azért vannak. Például internet ügyben. Mert hát csak akkor nem működik amikor kéne ugyebár. Direkt azért mentem fel vasárnap hogy hétfő reggel a kolibol fel tudjam venni az óráimat. De úgy tünik luxus az, hogy terv szerint működjön valami ezen az egyetemen. Apropó órarend: jelen sorok írója akkora de akkora de akkora király. Májusban totál káosz módon vettem fel az órákat, hogy majd most elrendezem és tádámm nincs ütközés és minden úgy jó ahogy van. Szerintem az égiek vezették a kezemet. Büszke vagyok magamra.

Hát röviden és tömören ennyit a beköltözésről, majd valami képet is fogok szerválni a szobámról, hogy lássátok még most amikor rend van és nem állt be a szokásos poszt-apokaliptikus állapot. Üzenet az agynak: lehet, hogy kéne új fényképezőt vennem.

Szerző: aliasdoki  2008.09.03. 15:05 Szólj hozzá!

Címkék: életművészet

A bejegyzés trackback címe:

https://aliasdoki.blog.hu/api/trackback/id/tr21646581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása