Az vigasztal, hogy van nálam sokkal hülyébb ember is:

 
Экстримальная гимнастика с ребенком

A mai nap a totál agyhalál jegyében telt: reggeltől estig statisztika illetve számvitel tanulás. A stopperes módszer tényleg ösztönzőleg hat az emberre. Hála Istennek volt aki segitsen is. Talán mégsem olyan reménytelen a helyzet.

Most az előbb pedig egy kellemes meglepetés ért. Gondoltam fejszellőztetés céljábol kimegyek és sétálok egyet a botanikus kertben amikor belecsöppentem egy "Afrika party" nevű cécóba ahol állítólag még struccot is lehetett enni. Nagyon jó volt, csak nézni a tömeget, hallgatni a koncertet. (Amatőr rockbandák fellépése nélkül egy egyetemi rendezvény sem lehet teljes ugyebár) Találkoztam ismerősökkel is, elsősorban erdészekkel, mert hát mégiscsak az ő szervezésük volt ez a dolog ugyebár. Rájöttem, hogy ezért jó egyetemistának lenni, akármikor beleszaladhat az ember egy jó kis buliba ahol levezetheti a gőzt. Na persze nem voltam ott sokat szerintem egy órát se, de ez pont elég volt. Ja és nagyon furcsa dolgot hallottam: megismerkedtem egy természetvédelmi hallgatóval aki a greenpeace-t nevetségesnek tartja. Ilyen is van. Kicsit belemélyedtem a beszélgetésbe és a leányzó kifejtette, hogy a greenpeace meg a többi természetvédelmi szervezet végső soron ugyanazért küzd de a módszereikben nem értenek egyet. Aha. Egy pillanatra beugrott a "Júdea Népe Front" a Brian élete c. filmből. Aztán még egy kicsit hallgattam a koncertet, néztem a félmeztelenül(októberben, szabadtéren??!! o_O) pogózó rockereket, láttam egy képet egy srácról aki a levágott struc lábát a szájába vette, meg ilyenek. Aztán hazajöttem és most mindjárt beszédülök az ágyba, hogy holnap újult erővel essek neki ennek a kurva statisztikának.

Ja és rájöttem, hogy szeretem nézni a tábortüzet.