Szia blogom! Most indulok a várva várt utazásra az óperenciás tengeren is túlra a messzi Nev Jorkba. Már össze vagyok pakolva, nagyjából egy óra múlva indulunk a famililával Bécsbe, ahol is felszállunk a repülőre majd egy rövid londoni kitérő után röpke 9 óra múlva megérkezünk a Nagy Almába. Remélem a Jóisten is úgy akarja és épségben megérkezünk és a MegaShark se támadja meg a repülőgépet. :D (Azt a filmet mindenkinek ajánlom, tanulságos) ja egyébként itt az említett jelenet belőle.

Remélhetőleg gyakran tudok majd jelentkezni és akkor majd mesélek a fejleményekről meg készítek fényképeket. Jó lesz nagyon.

Nade miben? Miért van az, hogy folyton elérhetetlen dolgokért akarunk harcolni. És ha valami hatalmas csoda folytán elérjük a hőn áhított célt miért törvényszerű, hogy rájöjjünk: az egész egyáltalán nem érte meg. Miért akarna így bárki is küzdeni? 

És miben bízhatunk? Mi vagy ki az ami erőt ad minden reggel, hogy felkeljünk és újra meg újra beszálljunk a mókuskerékbe? Sokan sok féleképpen leírták már, hogy szerintük miért érdemes meghalni. A szerelemért, a családért, a hazáért, a szabadságért. Ugyan... Nagy szavak semmi több. Meghalni könnyű, meghalni mindenki tud. Élni valamiért az az igazi kihívás! Ezért keresem én inkább azt, hogy miért éljek. Mert már elvesztettem azt a célt amit régen világosan láttam magam előtt. A helyébe pedig fullasztó, néma nyugalom lépett.

És üresség.

Az életnek többről kell szólnia. Küzdeni akarok. Kudarcokat akarok. Bármilyen fájdalmat a zsibbadtság helyére. Hol van a cél?

Milyen szép dolog is az amikor az új és a régi szokások eggyéválnak! Eladó a menyasszony! SÜN! :D

 A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
- Egyáltalán nem vagytok hasonlóak a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmik. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt- hármat a pillangók miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt, néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

Shakespeare

X. szonett

Szégyen! Mondd, hogy nincs nő, akit szeretnél,
Te, ki magadhoz oly könnyelmű vagy;
Vagy valld be, sokak bálványa lehetnél:
Annyi szent, hogy a lelked csupa fagy.

Mert úgy megszállt a gyilkos gyűlölet,
Hogy folyton lázadsz magad ellen is,
Csak rombolod a szép épületet,
Bár fő-tiszted az volna, hogy javítsd.

Óh, változz, s lelkem veled változik!
Szeretetnél szebben lakjék a düh?
Légy, mint a külsőd, szíves és szelíd,
Vagy legalább magadhoz jószívű:

Nemzz utódot, szívem is kér, - hadd éljen
Szépséged tovább benned s a tiédben.

Fogalmam sincs, miért nem írok mostanában ide. Talán mert, már nem érzem annyira szükségét annak, hogy a sok vacak dolgot ami történik velem leírjam ide. Nem tudom. Mindenesetre az sajnos tény, hogy elhanyagoltam az én kis internetes sebtapaszomat. Szerintem így önmagamat vizsgálgatva az az oka, hogy a sors ellenem irányzott csapásai módszert váltottak és a szörnyű kozmikus tragédiaként megélt apró kis szúrások helyébe egyfajta zsibbadt nyugalom lépett. Kábult vagyok. Nem is tudom, hogyan fejezzem ki magam. Valamit elvesztettem és a helyébe csak üresség lépett. Nem tudom, mi volt az ami most már nincs nekem de azt tudom, hogy nem voltam mindig ílyen... lassú. Monoton fáradtságba züllesztett napok telnek el úgy, hogy bármire is komolyan odafigyelnék, vagy gondolnék. Nem tetszik ez az állapot. Érzem, hogy elbutulok.

Valamit tenni kell ez ellen. Úgy döntöttem, írni fogok. Ha tehetem minden nap. Bármiről ami történik velem. Még ha csak a semmiről is fosom a szót akkor is. Nem számít csak írjak. Inkább leírom azt a kevés (és sajnos mintha egyre kevesebb lenne) gondolatot ami a fejemben motoszkál, mintsem hogy veszni hagyjam.

Változnom kell.

József Attila

Szeretném felverni lelkem dalával
A szomorúk szivét, a világot.
Most megbocsátok annak is,
Aki bántott.

Szeretném a keblemre ölelni az
Életért kűzdő, fájó rabot.
Szeretném feltámasztani,
Aki halott.

Szeretném, hogyha lassabban forogna
És végre megállna a nagy kerék.
De a legjobban szeretném,
Ha szeretnék.

És szeretnék alkotni csodásat és
Ezer gyönyörűt, szépet meg nagyot
S aztán meghalni: Mert én a
Mámor vagyok.

Ha nagy leszek bűvész akarok lenni...

Isten a hatodik napon megteremtette az Embert saját képmására. Aztán jól itthagyott csapot-papot és most rajtunk múlik minden. Hogy rájöjjünk a fontos dolgok közti különbség lényegére. Gonosz. Jó. Rossz. Helyes. De mi, az egyszerű halandók nem látjuk a fától az erdőt. Mindannyian rendelkezünk a jó döntések meghozatalának képességével, mégis gyakran tévedünk. Önzőek vagyunk. Saját balsorsunkért Teremtőnket, a Sorsot, Fátumot, Karmát (tök mindegy hogy hivjuk) okoljuk és sokan az őket ért sérelmeket sőt talán saját tetteiket is Isten hiányának sötét bizonyítékaként látják. Elkötelezettek vagyunk. Lemondunk saját álmainkról, igényeinkről egy vélt vagy valós nagyobb Cél érdekében. A boldogságot keressük. Ki a szerelemben - mégha viszonzatlan is marad - ki a céljai teljesítésében - mégha a harc néha kilátástalannak tűnik is. Másokat a félelem és a szeretteik árulása, a kudarcok az élet apró tragédiái zárnak a magány börtönébe. De mindannyian meg vagyunk áldva a bölcsességgel, hogy átlássunk a körülmények kusza szövedékén és jó döntéseket hozzunk. De a végső kozmikus vicc az egészben az, hogy soha nem azt kapjuk amit kértünk. De a felénk menetelő sors irányát MINDíG képesek vagyunk megváltoztatni. A fellángoló vagy kihülő szerelmekkel, a megtartott vagy megszegett ígéretekkel, a hibás vagy helyes döntéseinkkel.

Ma fél órán keresztül gondolkodtam, hogy ki játszotta Indiana Jonest. :D

Két idézet az általam az elmúlt évben olvasott legjobb könyvből.

"Minden ember meghal egyszer. Még én is. A férfinak sok mindere szüksége van, hogy elviselhetőbb legyen az élete. Egy asszonyra. Fiakra és lányokra. Barátságra. Melegségre. Ételre, fedélre. De mindenekfelett tudnia kell, hogy férfi. Mi a férfi? Valaki aki felkel, ha az élet leteríti. Valaki, aki az égre emeli az öklét, ha a jég elveri a termését, de újra vet. Egy férfit nem törnek meg a sors csapásai. Lehet, hogy soha nem győz. De ha önmagába néz, büszke lehet. Lehet, hogy csak szolga vagy paraszt, de legyőzhetetlen. Mi a halál? A gondok vége. A küszködés, a félelem vége. Sok csatában harcoltam, sok halált láttam. Férfiét, nőét. A legtöbb büszkén halt meg. Gondoljatok erre amikor döntötök!"

"Mindennek ami él meg kell halnia. Csak az ember éli le életét a halál tudtában. Mégis több az élet, mint várni a halálra. Hogy az életnek értelme legyen, kell egy cél. Valamit hagynunk kell az utókorra, különben haszontalanul éltünk. A legtöbb ember számára ezt megadja a házasság és a gyerekek, akikben a vére folyik. Másoknak álmai vannak. Mind, akik itt ülünk, hiszünk a becsületben abban, hogy az embernek kötelessége helyesen és igazságosan cselekedni. Valamennyien vétkeztünk egyszer-másszor. Loptunk, hazudtunk, csaltunk, még öltünk is a saját céljainkért. De mindíg visszatérünk a hitünkhöz. Szigorúbban ítéljük meg magunkat, mint mások bennünket. Tudjuk, hogy inkább a halált választjuk, mint eláruljuk azt ami drága nekünk."

"I’m a modern man, a man for the millennium. Digital and smoke free. A diversified multi-cultural, post-modern deconstruction that is anatomically and ecologically incorrect. I’ve been up linked and downloaded, I’ve been inputted and outsourced, I know the upside of downsizing, I know the downside of upgrading. I’m a high-tech low-life. A cutting edge, state-of-the-art bi-coastal multi-tasker and I can give you a gigabyte in a nanosecond!

I’m new wave, but I’m old school and my inner child is outward bound. I’m a hot-wired, heat seeking, warm-hearted cool customer, voice activated and bio-degradable. I interface with my database, my database is in cyberspace, so I’m interactive, I’m hyperactive and from time to time I’m radioactive.

Behind the eight ball, ahead of the curve, ridin the wave, dodgin the bullet and pushin the envelope. I’m on-point, on-task, on-message and off drugs. I’ve got no need for coke and speed. I've got no urge to binge and purge. I’m in-the-moment, on-the-edge, over-the-top and under-the-radar. A high-concept, low-profile, medium-range ballistic missionary. A street-wise smart bomb. A top-gun bottom feeder. I wear power ties, I tell power lies, I take power naps and run victory laps. I’m a totally ongoing big-foot, slam-dunk, rainmaker with a pro-active outreach. A raging workaholic. A working rageaholic. Out of rehab and in denial!

I’ve got a personal trainer, a personal shopper, a personal assistant and a personal agenda. You can’t shut me up. You can’t dumb me down because I’m tireless and I’m wireless, I’m an alpha male on beta-blockers.

I’m a non-believer and an over-achiever, laid-back but fashion-forward. Up-front, down-home, low-rent, high-maintenance. Super-sized, long-lasting, high-definition, fast-acting, oven-ready and built-to-last! I’m a hands-on, foot-loose, knee-jerk head case pretty maturely post-traumatic and I’ve got a love-child that sends me hate mail.

But, I’m feeling, I’m caring, I’m healing, I’m sharing-- a supportive, bonding, nurturing primary care-giver. My output is down, but my income is up. I took a short position on the long bond and my revenue stream has its own cash-flow. I read junk mail, I eat junk food, I buy junk bonds and I watch trash sports! I’m gender specific, capital intensive, user-friendly and lactose intolerant.

I like rough sex. I like tough love. I use the “F” word in my emails and the software on my hard-drive is hardcore--no soft porn.

I bought a microwave at a mini-mall; I bought a mini-van at a mega-store. I eat fast-food in the slow lane. I’m toll-free, bite-sized, ready-to-wear and I come in all sizes. A fully-equipped, factory-authorized, hospital-tested, clinically-proven, scientifically- formulated medical miracle. I’ve been pre-wash, pre-cooked, pre-heated, pre-screened, pre-approved, pre-packaged, post-dated, freeze-dried, double-wrapped, vacuum-packed and, I have an unlimited broadband capacity.

I’m a rude dude, but I’m the real deal. Lean and mean! Cocked, locked and ready-to-rock. Rough, tough and hard to bluff. I take it slow, I go with the flow, I ride with the tide. I’ve got glide in my stride. Drivin and movin, sailin and spinin, jiving and groovin, wailin and winnin. I don’t snooze, so I don’t lose. I keep the pedal to the metal and the rubber on the road. I party hearty and lunch time is crunch time. I’m hangin in, there ain’t no doubt and I’m hangin tough, over and out!"

a Herceg elmegy megölni a Sárkányt és elnyerni a Hercegnő kezét, a Sárkány erre azt mondja todmit vidd nyugodtan nekem már nem kell a Hercegnő pedig első pillantásra beleszeret a Hercegbe mert az mindig joképű volt és csapatkapitány volt mindig kiskorában aztán a Herceg yachtján amit apukájátol kapott a 16. szülinapjára hetedhétországra szóló lakodalmat tartanak és ebben a rózsaszin világban élnek tovább mig meg nem unják egymást VÉGE
 

vagy a Herceg elmegy megölni a Sárkányt és elnyerni a Hercegnő kezét, a Sárkánnyal évekig harcol folyton veszit a Sárkány meg csak röhög a pofájába látod látod Herceg mérnem etted meg a spenótot az oviban! de aztán hosszu évek kitartó szopása utána a herceg végül legyőzi a sárkányt megtalálja a hercegnőt aki szerint tul kövér nem jóképű és különben is nincs is yachtja ő aztán ehhez nem megy feleségül a herceg világot lát vándorol lefogy szerez pénzt a yachtra tök megváltozik bunkó lesz aztán visszamegy a hercegnőhöz aki már azota hány de hány herceggel...khm.... mentette meg magát a sárkánytól :D aztán a herceg rájön hogy basszátok meg ez nekem nem kell nem ezért szivtam ennyit leszáll a magas lórol otthagyja a picsába a yachtját ujra vándorolni kezd és végül talál magának egy fiatal szegény lánykát akiben meglátja az igazi Hercegnőre valló tulajdonságokat és rájön hogy csak mellette lehet az igazi Herceg és minden minden kin után minden fájdalom végén végre megleli egy hosszu élet utolsó felvonásában az igazi boldogságot VÉGE
 

el lehet dönteni kinek melyik tetszik jobban....

A világ olyan mint egy álom, vagy egy menet a vidámparkban. És ha beszállsz a hullámvasútba akkor egy idő után azt hiszed, hogy az a valóság, mert az elménk ilyen. Szereti elhinni a csudajó dolgokat. És ez a menet bizony olyan! Varázslatos színek kavalkádja, egyre csak forog, körbe-körbe, felfele és lefele. Egyszerre borzalmas és csodálatos, félelmetes és lenyűgöző! És persze jó móka egy ideig. Néhányan olyan sokáig fent maradnak a hullámvasúton, hogy már azon kezdenek gondolkodni: ez most valódi vagy csak egy menet? De néhányan emlékeznek és visszajönnek, hogy elmondják:

"Hé! Ne aggódj, ne félj. Soha! Mert ez csak egy menet a hullámvasúton! "

És mi... hát mi szépen megöljük ezeket az embereket. HAHAHA!!!

"Hallgattassátok el!  Nem látod az autómat? A házamat? A bankszámlámat és a családomat? Ez biztos, hogy valóság! Nem látod a ráncokat a homlokomon? Nagyon sokba került nekem ez a menet! HALLGATTASSÁTOK EL!"

Ez csak egy menet. De mi mindig kinyírjuk ezeket a tökjófej embereket akik szólnak időben. Észrevetted már te is? És szabad ámokfutásra engedjük a démonainkat. De végül ugyis mindegy: mert ez csak egy menet a hullámvasúton...
És bármikor változtathatunk rajta akármilyen irányba. A mi döntésünkön múlik minden. Nem kell erőlködve agyalni a sulin, a munkán, a pénzen. Változtass... Válassz most a félelem és a szeretet között.
Aki félelemmel látja a világot mindig a háta mögé fog nézni, 3 zárat tesz az ajtajára, talán még fegyvert is vásárol. De az aki szeretettel néz a világra, másokra de leginkább önmagára az rájön a lényegre... ezt a lényeget keresem én is. Talán én is tudok változtatni az irányon... mert ez csak egy menet. :)

Az most tulajdonképpen jó vagy rossz hír, hogy ilyen létezik?

Na 2009re ez vár rám a főokos jövendőmondó sarlatánok szerint:

A Halak jegy szülöttei ebben az évben a szokásosnál is visszafogottabbak lesznek, és leginkább szellemi, lelki fejlődésükkel töltik az időt. Sokan közülük bevállalnak egy zarándok utat, de akik nem tehetik ezt meg, azok is több időt töltenek meditációval, és karitatív tevékenységgel, a szokottnál. A materiális világ egyre távolabb kerül tőlük, így az anyagi ügyeik gyarapodása, érdeklődés hiányában elmarad.

Fordítás:

Totál be fogok kattanni :D Meditálni fogok(=gyakran fogom eszméletlenre inni magam) karitativ tevékenységet fogok folytatni(= kirabolnak) Anyagilag mégjobban leégek marad a párizsis zsemle vagy a kifli tejföllel(mindig is ezt tartottam a bajnokok reggelijének) Ja igen és még zarándokolni is fogok... naná ha ennyit sztrájkol a MÁV tuti hogy mindenhova gyalog megyek. Vagy talán én is majd hirtelen azt fogom hinni, hogy minden gondom megoldódik ha elgyalogolok Santiago de Compostelába. (ami az internetes térkép szerint 2788.57 km-re van Soprontól) Sanszos...

Még élek, nem kaptam bejglimérgezést Karácsony után és nem kötöttem ki a detoxban szilveszterkor... bár közel volt. :) Szükségem volt már erre a kis lazításra, édes semmittevésre, már szinte tapinthatóan az agyára kezdtem menni a környezetemnek. Azt mondják túl sokat feszülök, minden kis apróságon mostanában - na ezen a segitettek az ünnepek.

Ahogy ilyenkor mondani szoktam, hazamenekülök Zalába és a nagymama főztje, meg a tóparton a vadalmafa (alvilági néven wackor :D), meg a füstölő az ágyam mellett, meg a világmegváltó beszélgetések a gyerekkori barátokkal messzire űzik a gondokat amik fekete felhőként rátelepülnek a mindenen agyaló kobakomra. A nagy négyesfogat sajnos egyre ritkábban tud összejönni pár napra - idén talán háromszor ha találkoztam velük - ám ezek az összeröffenések a tóparton, meg a nagy kajálások egyre fontosabbak nekem. Vajon ez már mindig igy lesz? Éljük a világ négy külön pontján a kis életünket és Húsvétkor meg Karácsonykor összejövünk? Vagy ez is csak egy újabb fázis? Lesz még idő mikor újra mindennap együtt leszünk mint kissrác korunkban? Bazs, Lackó, Ádám akármerre vagytok, ha ezt olvassátok remélem tudjátok, hogy hiányoztok. Ez a találkozás az ünnepek között és egy viszonylag új ismerősömmel (nem hiszem, hogy örülne, ha a barátomnak nevezném, neki ez a szó minden jel szerint sokkal szentebb, mint nekem) folytatott szilveszter éjszakai beszélgetés ráébresztett, hogy kik azok akik igazán fontosak nekem.

30-án érkeztem vissza a leghűségesebb városba a szokásos óévzáró rituálémra: LORD koncertre. Varázslatos volt, imádom őket! Az a hangulat ami az évzáró koncertjüket jellemzi az az egyedi atmoszféra pótolhatatlan, feledhetetlen. Ilyenkor úgy érzem, hogy körülöttem mindenki szeret mindenkit és pont ott vagyok ahol lennem kell. Közel két és fél órán keresztül játszottak a soproni közönségnek. Emberek! Az óévet csak velük szabad búcsúztatni. (Mellesleg Anitát és Rodzsát is úgy érzem sikerült megtérítenem és LORD hívővé változtatnom :D)

Aztán hipp hopp szilveszter lett és én szokás szerint legalább három helyre akartam menni egyszerre. Ó és egy tök frankó kalapom is volt meg stukkerem ami konfettit lő! Sokan hülyének néztek, pedig ha tudnák hogy igazábol őrült vagyok... :D Különben is ez az egy éjszaka a Földön amikor minden embernek alkotmányos kötelessége bolondnak lenni legalább egy kicsit. Az este nálunk indult a koliszobában, ahol a tervek szerint "szolidan bemelegítünk" aztán mindenki megy a saját bulijára. Na ebből az lett, hogy körülbelül 25 ember fordult meg nálunk a portás nagy örömére. Nade milyen emberek? hajaj... alkesz az összes! :D annyi töményet hoztak magukkal, hogy azt hittem egy kozák hadseregnek is elég hogy elkészüljön annyitól (lovakkal együtt), vagy hogy azért legalább még egy hétig azt isszuk. Mindent megittak. 10ig...

Én közben 8ra már átmentem a következő helyre. A Kisdeák sörözőbe amit egy társaság (elsősorban végzett diákok) lefoglaltak. A hely frankó, az egyik kedvenc kocsmánk a többiekkel, a pultos, Sanyi tök jó fej, a társaságbol meg szinte mindenkit ismertem. De aztán rövidesen rá kellett jönnöm, hogy ők viszont engem rohadtul nem, sőt annyira nem is érdekeltem őket. Nem telt bele egy óra és megbántam, hogy azt a helyet választottam. Kicsit ugy éreztem magam mintha egy Junkies szám főszereplője lennék: "Csak ülök egy olcsó bárban, egy idegen társaságban, egy golyó sincs már a tárban, csak egy utolsó korty a pohárban". De legalább a kaja jó volt. :D És ahogy ott ültem és nyakaltam a röviditalokat rájöttem, hogy én nem ott akarok lenni éjfélkor, hanem az igazi barátaimmal. 11kor leléptem.

Miután átértem a pincébe kicsit felgyorsultak az események, nem nem is ez a jó szó.. kuszává váltak... aztán meg érdekessé.... aztán megint összefolyt minden. Szinte csak képekben van meg az este. Bár a fontosabb momentumokra azért tisztán - meglepően tisztán - emlékszem. Éjfélkor pont ott vagyok ahol szeretnék lenni, Tomiékkal iszunk valami finomat, boldog szülinapot kivánok Daninak (aki egy lány), a Balu felpofoz mert üditőt merészelek inni :D , valami suttyó kötekedik az elnökúrral (aki utána egy napra eltünt és mindenki aggódott érte) illetve a fent emlitett elég fontos beszélgetést a barátságról.

Ezeken kívül csak szines foltok, és elmosódott hangfoszlányok. Meghogy már fél négykor itthon voltam, de reggel fél 8ig nem tudtam elaludni. Azóta pedig egy kétnapos Bob Marley emlékére rendezett versenyhenyélést tartottunk a lakótársaimmal és most pedig megírtam a blogom valószínüleg leghosszabb bejegyzését amit ugyanugy senki nem fog elolvasni/kommentelni mint eddig. Ha mégis akkor:

Utólag Boldog Karácsonyt és Szerencsésebb Új évet kívánok!

FRANCOIS VILLON
- Szabó Lőrinc fordítása

Szomjan halok a forrás vize mellett,
Tűzben égek, és mégis vacogok;
Parazsas kályhánál vad láz diderget;
Hazám földjén is száműzött vagyok;
Csupasz féreg, díszes talárt kapok;
Hitetlen várok, sírva nevetek;
Az biztat, ami tegnap tönkretett;
Vig dáridó bennem a bosszuság;
Úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek;
Befogad és kitaszít a világ.

Nem biztos csak a kétes a szememnek,
S ami világos, mint a nap: titok;
Hiszek a véletlennek, hirtelennek,
S gyanúm az igaz körűl sompolyog;
Mindig nyerek és vesztes maradok;
Fektemben is fölbukás fenyeget;
Van pénzem, s egy vasat se keresek,
És reggel köszönök jó éjszakát;
Várom, senkitől, örökségemet;
Befogad és kitaszít a világ.

Semmit se bánok, s ami sose kellett,
Kínnal mégis csak olyat hajszolok;
Csalánnal a szeretet szava ver meg,
S ha igazat szólt, azt hiszem, ugratott;
Barátom, aki elhiteti, hogy
Hattyúk csapata a varjú-sereg;
Igazság és hazugság egyre-megy.
És elhiszem, hogy segít, aki árt;
Mindent megőrzök s mindent feledek:
Befogad és kitaszít a világ.

Ajánlás
Herceg, kegyes jóságod lássa meg:
Nincs eszem, s a tudásom rengeteg.
Lázongva vallok törvényt és szabályt.
S most mi jön? Várom pályabéremet,
Mert befogad s kitaszít a világ.

Na asszem itt az ideje, hogy mérleget készítsek a rám váró megpróbáltatásokról:

- a héten sikerrel vettem a menedzsment II ill a számvitel II tárgyakból az aláírás megszerzését Háromszoros Vivát!!!

- holnap megbukok Elemzés I-ből... akármennyit tanultam még mindig hülye vagyok hozzá... teljesen... igaza volt a SzTKnak ezt nem lehet 4 nap alatt megtanulni szoval januárban ujra

- holnapra még bevállaltam egy számvitel vizsgát is... szintén tök fölöslegesen és értelmetlenül de már nem tudom leadni. Nem baj mázlim még mindig lehet. Ahogy a Macskafogóban is mondják "Bízom az egy százalékomban!"

- matek... a nagy ősellenség januárban újra lecsap... addig meg tervem szerint szorgalmasan járok korrepetálásra, megteszem amit lehet

- úgy alakultak a dolgok hogy Ellenőrzésből, közösségi gazd.ból és Gazdasági jogból is mennem kell vizsgázni. A terv a következő: ezeket gyorsan letudom aztán jövet a java.

- a köv. félévben harmadszor kell felvennem a Vezetői gazdaságtant... már most rémálmok gyötörnek

- szakmai gyakorlat: januárban végre nem kell suli mellett gyakorlatra járnom mert ugye vizsgaidőszakban nincsenek órák. Talán igy kevesebb rohanással megúszom. Komolyan szeretnék már ott tartani, mármint ugyértem dolgozni ugy igazábol valahol. Teljesen más világ, teljesen másfajta időbeosztás, másfajta felelősség. Tervezhetőbb. Jobb. Nem derülnek ki az utolsó pillanatban olyan dolgok amik miatt felborul az egész menetrend, talán kevésbé folyik szét az idő az ember kezei közül. Ami egyébként nagyon jellemző rám, és utálom is ezt a tulajdonságomat.

- talán ha mindennek vége kicsit több időm lesz újra a barátaimra mert úgy érzem sajnos elhanyagolom őket. Nincs időm mindenre pedig rájuk kéne, hogy legyen. Mindig is a barátságot tartottam a legfontosabb emberi köteléknek a világon. Ahhoz képest túl sokszor kellett nemet mondanom nekik mostanában.

Szöveg:

Újra itt a reggel
Már nyitva van a szemem
Kicsit nyűgös vagyok még
Nem tudom, hogy mi van velem.

Ma is egy lehetőség.
De mi van, ha nem jön el
Mit tehet az ember
Így húszon túl, a harminchoz közel.

Ma is küzdessz
Talán holnap jobb lesz
Majd észrevesznek
És egy angyal jót tesz
Lehet, hogy okom lenne félni
De legalább én még tükörbe tudok nézni

Azt hiszed szívesen lennék
Én is egy kopasz tahó
És lenne a csajomnak mindíg
gyémánt fűlbevaló.

Sikkasztó brókerfiú
Egy piti kis adócsaló
Jó az ügyvéd, kimossa mindíg
Egy napot sem ült még, pedig oda való

A magyar hősök
Ezt irígyled
Hogy mit tett érte
Már később mindegy
Lehet, hogy elvehetném és nem is kellene kérni
De legalább én még tükörbe tudok nézni

Lassan eljön az este
Jutalmam ma sem kapom
De nem adom fel mert
Lehet, hogy holnap lesz az én napom

Olvass ha elédtárúl
Az emberek indulatából
Frissülj fel
A bűzt a város okádja magából.

Ha ma elvesztem
Holnap újra kezdem
Ha egymagamban is kell összeesnem
Talán jobban is lehetne élni
Hisz egy halálraítélt is tud még remélni.

De legalább én még tükörbe tudok nézni.
De legalább én még tükörbe tudok nézni.
De legalább én még tükörbe tudok nézni.
De legalább én még tükörbe tudok nézni.

Még több muff!!! :D

Ez nem kamu ezek a szakácskönyvek tényleg így vannak kirakva a polcra a sparban. Még több muff mindenkinek! :D

'Deus, dona mihi serenitatem accipere res quae non possum mutare, fortitudinem mutare res quae possum, atque sapientiam differentiam cognoscere.'

"Give me the serenity to accept the things I cannot change, courage to change the things I can and the wisdom to know the difference"

"Adj nyugalmat, hogy elfogadjam amit nem tudok megváltoztatni, bátorságot hogy megváltoztassam amit tudok és bölcsességet, hogy tudjam a különbséget a kettő között."

Névnapomra kaptam egy könyvet - Paulo Coelho: Élet. A szerző válogatott idézeteit tartalmazza amolyan füveskönyv stílusban. Nagyon bírom a stílusát, amikor az első könyvet olvastam tőle - az Alkimistát egy éjszaka alatt - az felért egy újjáéledéssel. Az az ember valami olyan lényeget lát a világban amit nagyon kevesen és amit én is keresek és a könyvei nyomán egy kicsit talán találok is. Jó az egy dolog, hogy bestseller mint a heripotter és a társai és alapból nem szeretem az ilyen túl-hypeolt könyveket de ez a fickó tényleg nagyon jól ír.